Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


2010.12.16

V. A vizsgálat – a prevenciós szükségletek mérése

 

Az egészséges életmód

 

A kérdőív egyik blokkjában a különböző egészségkárosító magatartásokra vonatkozó prognózisokat vizsgáltuk. A sorok között szerepeltek az egészséges életmód iránti elkötelezettségre utaló állítások is – ezek az egészségesnek ítélt étkezési szabályok betartására, a rendszeres sportolásra és az absztinenciára vonatkoztak. Az egészséges táplálkozás fontossága nem igazán jellemző érték, még a fiatalabbaknál sem. A dohányzás és alkoholfogyasztás – absztinencia betartására vonatkozó prognózisok jelzik első alkalommal azt, hogy rendkívül nagy változás – rosszabbodás jellemző az életkor növekedésével.

 

„Egyáltalán nem iszom alkoholt és sohasem dohányzom” – válaszok évfolyamonkénti bontásban (%)

 

 

valószínű

Nem valószínű

Nem tudom

8. évfolyam

27

66

7

10. évfolyam

23

69

8

 

Az egészséges életmód elkötelezettjeinek aránya az ajkai iskolások között alacsonyabb, mint más városokban (eddig átlagosan: 33% illetve 25% a két évfolyamon)

A nyolcadikos diákok között akad már alkalmi vagy rendszeresen dohányzó, még azt sem mondhatjuk, hogy a jelenlegi védettségük megfelelő mértékű lenne, s ezt a nem tudom választ adók száma is növeli. Azt is mondhatnánk, hogy a megelőzés érdekében tett szülői és pedagógusi tettek kis körben hatnak. A „védettség” igen kevésnek mondható, a diákok már készülnek a „felnőttes” viselkedésre, vagyis a dohányzás, túlzott alkoholfogyasztás megelőzése, az ártalmakkal kapcsolatos ismeretek bővítése korábban kell, hogy megtörténjen.

Igazolja ezt az is, hogy tizenhat éves korra még inkább lecsökken az egészséges életmód iránti elkötelezettség – már 70%-uk tudja, hogy nem vállal absztinenciát a későbbiekben.

 

Most – de az elemzés során még jó néhányszor - hívjuk fel a figyelmet arra, hogy a tizennégy és a tizenhat év között nagy változások állnak be a diákok gondolkodásában, attitűdjeikben.

 

„Egyáltalán nem iszom alkoholt és sohasem dohányzom” – állítással egyetértők aránya iskolánként (%)

 

Iskola kódja

Nagyon valószínű + valószínű

1

17

2

22

3

31

4

52

5

27

6

46

7

23

8

19

9

26

10

37

11

22

12

8

átlagosan

25%

 

Érdekes módon a sport nagyobb szerepet játszik az ajkai diákok életében, mint más – hasonló nagyságú városokban élők esetében. Feltehetően ebben a helyi élsport, illetve a sportolási lehetőségek is szerepet játszanak.

 

 „A rendszeres sportolás életem része lesz”(%)

 

valószínű

Nem valószínű

Nem tudom

8. évfolyam

72

25

3

10. évfolyam

63

32

6

 

 

Iskola kódja

Nagyon valószínű + valószínű

1

54

2

51

3

92

4

83

5

80

6

54

7

75

8

63

9

62

10

57

11

69

12

81

átlagosan

66%

 

 

 

 

Az eddig mért átlagosan 36%-os aránnyal szemben ebben a városban kevesebben akadnak olyanok, akik számára a sport nem képvisel értéket (29%). Kiemelkedő a 3 számú iskola, ahol a diákok érezhetően elkötelezettjei a sportolásnak, míg az 1 és 2 számú iskolában érdemes lenne a testnevelési órák eredménytelenségét külön megvizsgálni. (az okok között létesítményhiány éppúgy lehetséges, mint a szakmai munka elégtelensége.

 

 

 

„Állandóan ügyelni fogok arra, hogy mit eszem” - állítással egyetértők kisebbségben vannak mindkét korcsoportban, vagyis a nyolcadikosok fele, a tizedikesek 60%-a biztosan állítja, hogy nem lesz szempont későbbi életében az, hogy mindig egészségesen táplálkozzon. Ez nem feltétlen kedvezőtlen válaszarány, hiszen már most nehéz betartani azokat a szabályokat, amely az egészségesnek ítélt ételek, italok kizárólagos fogyasztására vonatkoznak. Itt a kisebbség aránya mondható meglepőnek, mert azt igazolja, hogy 14 éves korban még erősebb, s azután egyre gyengül a helyes táplálkozásra vonatkozó információk hatása.

 

Mások cselekedeteinek megítélése

 

Bármennyire is fontos annak ismerete, hogy vajon diákjaink milyen arányban elkötelezettek az egészséges életmód iránt, esetünkben az egészségkárosító módok iránti toleranciájuk, saját életmódjukra vonatkozó prognózisok nyújtják a legtöbb információt a prevenciós tematika megválasztásához.

Először azt kérdeztük meg, hogy mennyire fogadják el, illetve mennyire helytelenítik mások egészségkárosító magatartását. Természetesen ezek az ítéletek erősen összefüggnek, még inkább azonosak a saját hasonló cselekedeteikről alkotott véleményükkel. 

 

 

 

 

                álláspont

8. évfolyam

(%)

10. évfolyam

(%)

 

Ha egy-egy szál cigit elszívnak…

Nem helytelenítem

56

61

Helytelenítem

35

33

Nem tudom eldönteni

9

6

 

Napi egy csomag cigit elszívnak

Nem helytelenítem

12

16

Helytelenítem

84

80

Nem tudom eldönteni

4

3

 

Ha naponta egy-két pohár sört megisznak

Nem helytelenítem

46

51

Helytelenítem

49

43

Nem tudom eldönteni

5

6

 

Ha évente egyszer-kétszer berúgnak

Nem helytelenítem

78

82

Helytelenítem

20

16

Nem tudom eldönteni

3

2

 

Ha hetente berúgnak

Nem helytelenítem

10

25

Helytelenítem

85

71

Nem tudom eldönteni

5

3

 

Ha nem ügyelnek a biztonságos szexre

Nem helytelenítem

14

18

Helytelenítem

79

74

Nem tudom eldönteni

7

8

 

Ha nem tartják be az egészséges táplálkozás elveit

Nem helytelenítem

52

57

Helytelenítem

37

31

Nem tudom eldönteni

11

12

 

Érdemes a válaszok megoszlását, az egyetértők és egyet nem értők arányait megfigyelni – elsősorban az alkoholfogyasztással, a berúgások elfogadásának mértékével, és a biztonságos szexszel kapcsolatos állítások esetében. A legfeltűnőbb a berúgásokkal szembeni tolerancia mértéke már a nyolcadikosok esetében is.

A cselekedeteket elfogadók növekvő aránya azt jelentheti számunkra, hogy éppen e két év alatt válik az ifjúsági kultúra részévé a dohányzás és az alkalmi, vagy rendszeres alkoholfogyasztás, és az esetenkénti túlfogyasztás állapota is.

 

A dél-dunántúli régióban (N=10.000) a szakmunkásképzők tanulói között a legelfogadottabb a heti részegség (35%), de alig maradnak el mögöttük a szakiskolások (26%) és a szakközépiskolások (26%), míg az általános iskolások javítják az átlagot (10%).

 

Az NDI-ben történt vizsgálatok szerint egyszer sem volt részeg a nyolcadikosok 70 százaléka, a tízedikesek egyharmada, emellett tízből három nyolcadikos, és tízből hat tízedikes már legalább egyszer túlitta magát eddigi élete során.  Ugyancsak az NDI-ben folyt vizsgálatok alapján tudjuk azt, hogy az alacsonyabb érintettség mellett is a nyolcadikosok 3%, a tízedikeseknek pedig húsz százaléka már több mint kilenc alkalommal ivott többet a kelleténél. Tehát jellemző a heti-hétvégi alkoholfogyasztás, s az is, hogy relatívan sokan, minden ötödik 16 éves diák rendszeresen sokat iszik, sokszor „többet a kelleténél”. A legveszélyesebb tendencia a rövid italok növekvő fogyasztása, amely a legkevésbé sem tekinthető rekreációs, társasági italnak, inkább a „gyorsító” funkciója a jellemző. Az illegális szerek használata mellett (vagy éppen azt megelőzve) nagy gondot jelent az alkoholfogyasztás korai kezdete, és főleg az, hogy az ivás jelentős gyakorisággal az élvezeti hatás felett, a kedélyállapot és tudatállapot megváltoztatását is szolgálja.

 

 

A biztonságos szexre vonatkozó kérdésünk sem haszontalan, hiszen pontosan tudjuk azt, hogy magabiztosságuk ellenére mennyire tájékozatlanok a helyes szexuális magatartást illető kérdésekben. Ajkán a válaszolók 14-18%-a nem tartja fontosnak a biztonságot, s sajnos éppen az idősebbek felé növekszik a „felelőtlen” szexuális magatartással jellemezhetők aránya.