Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


2010.12.16

Klemm Bettina

 Az ajkai általános - és középiskolás fiatalok attitűdváltozásainak komplex vizsgálata

az ajkai általános - és középiskolás fiatalok veszélyeztetettsége:

  prevenciós szükségletek és igények

 

 Pedagógusok az iskolai egészségnevelésről

2010

 

 

Szakmai lektor: Fábián Róbert

    Nemzeti Drogmegelőzési Intézet

 

Köszönetnyilvánítás

 

A szerző köszönetet mond a kutatásban végzett munkájukért az ajkai KEF tagjainak, valamint az iskolák vezetőinek, hogy lehetővé tették vizsgálatunkat.

 I. Bevezető

 A szakértők között egyetértés mutatkozik abban, hogy nincs determinált droghasználó életút, számtalan szubjektív és objektív tényező együttesen eredményezheti a szerek kipróbálását, alkalmi vagy rendszeres használatát. A tudat- és kedélymódosító szerek használatának története - elsősorban az alkoholfogyasztásé – hazánkban is hosszú évtizedekben mérhető. A kilencvenes évekkel azonban megjelentek az addig csak filmekből, hírekből ismert szerek – heroin, amfetaminok, marihuána, stb. -, és az ezek fogyasztásával járó következmények. Ez a folyamat egyre inkább ráirányította és irányítja ma is a figyelmet a drogfogyasztók kezelésének területére, ill. a veszélyeztetett korosztályokat célzó, megelőzést szolgáló programokra. Bár a legveszélyeztetettebb korosztályok (14 -16 év) körében végzett reprezentatív kutatások pontosan jelzik a fiatalok drogérintettségét, szerfogyasztási szokásait, ezek nem adnak képet az egyes települések iskoláiban tanuló diákcsoportok, osztályok közti különbségekről. Pedig ha eredményes megelőző munkát kívánunk végezni, akkor – nézetünk szerint - a drogérintettségre vonatkozó ismereteinket meghaladva, fel kell tárnunk ezeket a különbségeket: a veszélyeztetett korcsoportnak az illegális szerekhez, a droghasználathoz és a szerhasználókhoz kapcsolódó jellemző attitűdjeit, ismereteik szintjét. Hisz ha ismerjük ezeket az információkat, akkor tudunk pontos, az egyes csoportok különböző igényeire szabott prevenciós tematikát kidolgozni és vélhetőbben eredményes programot megvalósítani.

 

Ezért célunk egy olyan kutatás megtervezése és megvalósítása volt, amelyben az Ajkán tanuló 8. és 10. évfolyamos fiatalok legális és illegális szerhasználattal kapcsolatos ismereteiről, attitűdjeiről és veszélyeztetettségük mértékéről szerzünk ismereteket, ill. hogy képet kapjunk az iskolai egészségfejlesztés – ezen belül kiemelten a drogprevenció - jelenlegi helyzetéről.

 

Tanulmányunkban elsőként Ajka városát mutatjuk be, munkánk második részében pedig részletes elemzést teszünk közzé a kutatás eredményeiről.

 

II. Ajka – Helyzetkép[1]

 1.       Földrajzi környezet, a város történelme

 Ajka a Bakonyt északi és déli részre osztó törésvonal mentén, a Kisalföld keleti szélén, a Balatontól 40 km-re – terül el. A várost könnyű megközelíteni, hiszen északon a 8-as főút határolja, és átszeli az ún. 20-as vasútvonal (SzékesfehérvárSzombathely). Az éghajlati elemek nem különböznek lényegesen az országos átlagtól, Ajka évi középhõmérséklete 10,5 Celsius fok.  Ajka és környezetének talajviszonyait, mint a Bakonyt általában, a pusztuló talaj - és ennek következtében a pusztuló természetes növényzet jellemzi. Az erózió és az agrotechnikai művelés jelenleg is tovább rontja a megmaradt talajt.

A település környékén, i. e. 1000 körül kelták telepedtek le ezen a vidéken, elfoglalva az illírek földvárait. A keltákat később rómaiak váltottak fel. Még a rómaiak éltek itt, amikor megjelentek a hunok ezen a vidéken. Őket a keleti gótok, longobárdok, majd a 6. században az avarok követték. Később frankok és szlávok telepedtek le, velük találkoztak a honfoglaló magyarok. A 10. évszázadbanÁrpád fejedelem vezetésével elfoglalták a Dunántúlt, és megtelepedtek a területen.

A falvakat, melyek későbbi összeolvadásából megalakult Ajka városa, mind a 1113. század körül alapították. Ajka, Berénd, Bódé és Padrag személyek után kapták nevüket, míg Csékút, Gyepes, Rendek és Tósok földrajzi eredetű elnevezések. Ajka egy korábbi földbirtokos nemzetségről kapta a nevét, melyet a német Heiko névből származtatnak. A helység első írásos említése (Eyka) 1214-ből származik, de maga a település jóval korábbi. 1278-ban Ayka néven említik a települést, ekkor már templommal rendelkezett.

Az elkövetkezendő évszázadokban Ajka lassan fejlődött. Az igazi fejlődést a 19. század hozta meg. 1836-ban felfedezték a közeli Csingervölgyben a szénkészleteket. A kitermelés 1869-ben kezdődött meg. Neumann Bernát a szénre és a vasútra alapozva üveggyárat alapított 1878-ban.

1937-ben Bródy Imre szabadalma alapján Ajka-Csingervölgyben épült fel a világ első kriptongyára, melynek épülete a mai napig látható. Később nagy mennyiségű bauxitot találtak, melynek nyomán timföldgyár és alumíniumkohó épült. Ezek kiszolgálására hozták létre az Erőművet 1941–42-ben.

1959. november 1-jén Ajka, Bódé (németül Wuding), Tósok és Tósokberénd (németül Duschigwehrend) községek egyesítésével várossá nyilvánították, lakossága 1960. január 1-jén ekkor még csak 15 000 fő körül volt. Ekkor több üzem épült Ajkán, egyértelművé vált, hogy a település iparvárossá válik. 1972-ben már 32 üzem működött itt, a 70-es években kezdődött meg a belváros kialakítása is. Megépült a művelődési ház, a Zenit és a Horizont Áruházak, a Városháza és a Hotel Ajka, melyek a mai napig ékesítik a belvárost. 1971-ben Ajka járási székhely lett, ide költözött a bíróság és az ügyészség. 1977-ben Ajkarendeket és Bakonygyepest, majd 1984-ben Padragkút községet csatolták a településhez.

1987-ben Ajka "emberarcú várost teremtő három évtizedes tevékenységért" elnyerte a Hild-érmet. A rendszerváltás azonban megroppantotta a város iparát. A 90-es években létrehozták az Új Atlantisz Térségi Szövetséget, melynek célja Ajka és környékének újjáélesztése és a fejlődés beindítása. 2005-ben megkezdődött az Agóra-terv megvalósítása, mely a városközpont felújítását és átépítését irányozta elő.

 

2.       Városfejlődés

 Városszerkezet

 

A város laza szerkezetű lakóterületekből tevődik össze. Magas beépítésű rész a Belváros, a környező településrészek főként családi házas beépítésűek. A lakosság nagyobb része a Belvárosban él, ahol 1968-ig a házak főleg téglából készültek, ezután a blokkos, panelos építési mód került előtérbe. A szürke panel monotóniáját jól ellensúlyozta a sok park, a fásítás, az erdő közelsége. A régi városközpontot a 70-es években teljesen elbontották és helyette modern kialakítású belvárost építettek, üzleti, szolgáltató funkcióval. A lakásállomány döntő része ekkor épült.

 

 

A lakások több mint fele 2 szobás. Jelenleg a városban összesen 12467 lakás található, ezeknek alig több mint 6%-a számít alacsony komfortfokozatú lakásnak (félkomfortos, komfort nélküli, szükség és egyéb lakás). Ajka panelházainak felújítása 2003-ban kezdődött el, ennek keretében 2006-ig mintegy 63 lakóépület, 1737 lakás újulhatott meg. A panelprogram folytatását a város a további évekre is tervezi, így várhatóan a panelházak és lakások egy jelentős minőségi ugráson fognak átesni a következő években.

 Az elmúlt 10 évben a városban igen minimális számban szűntek meg lakások, 1997 és 2006 között mindössze 8. Ezzel szemben az újonnan épített lakások száma egy folyamatos felfutás után 2006-ban elérte a 98-at, 1000 főre vetített értéke pedig már a megyét is leelőzve, annál is nagyobb lakásépítési kedvet mutat. A felfutás 2003 után kezdődött, előtte minden évben igen kis számban épültek csak új lakások a városban.

 

Városrészek és főbb jellemzőik

 

Ajka településszerkezetéből következően a várost az alábbi városrészek alkotják:

    1.         Belváros

 

2.         Bakonygyepes-Ajkarendek

 

3.         Padragkút

 

4.         Bódé-Csinger

 5.         Tósokberénd

  

Belváros  

  

A terület a város központjaként lakófunkciója mellett a város közintézményeinek, vállalkozásainak, munkahelyeinek is legfontosabb területe. A város majd 32.000 fős lakosságából majdnem 18.000 fő ide koncentrálódik (7000 lakás, többsége iparosított technológiával épült), amelyre a város egészéhez képest kedvezőbb korösszetétel is jellemző. A városrész lakossága a városban a legjobban képzettnek tekinthető, a felsőfokú végzettségűek ugyanis legnagyobb arányban a Belvárosban élnek. A Belváros a helyi vállalkozások igen nagy koncentráltságot mutató területe, itt található meg a városi székhelyű gazdasági szervezetek több mint fele, a lakossági szolgáltatások is itt érhetőek el leginkább.

   

Bakonygyepes- Ajkarendek

  

A kormegoszlását tekintve jóval kedvezőbb képet mutat a város többi részénél, a fiatalkorúak aránya ugyanis itt a legmagasabb, míg az időskorúak aránya a legalacsonyabb a városban. A városrész kedvező helyzetét mutatja a foglalkoztatottak arányának városon belüli legmagasabb értéke is (67,3%), amely viszonylag kedvező, 4,5%-os munkanélküliségi rátával párosul. A városrész szociális helyzete a városban a legjobb, ugyanis a 100 foglalkoztatottra jutó inaktív keresők, illetve támogatásból élők száma itt a legalacsonyabb.

 

Az iparban tevékenykedő vállalkozások aránya meghaladja a város egészét jellemző értéket, köszönhetően elsősorban annak, hogy az Új Atlantisz Ipari Parkot ehhez a városrészhez sorolhatjuk.

   Padragkút

  

Padragkúton a komfort nélküli lakások aránya kiugróan magas, a város egészében a legrosszabb értéket képviseli, illetve ugyancsak itt a legmagasabb az önkormányzati tulajdonú lakások aránya is a városban. A városrész népességszáma kicsivel meghaladja a 3000 főt, amely azonban erősen elöregedő, a városban a legrosszabb öregedési indexszel rendelkezik. Az alacsony aktív korú népesség mellett a foglalkoztatottak igen alacsony aránya illetve a magas munkanélküliség is a városrész sajátossága. A felsőfokúak aránya igen alacsony, a csupán nyolc általánost végzettek aránya pedig itt a városban legmagasabb.

A Padragkúton lévő vállalkozások száma és aránya a legalacsonyabb a város egészében. Padragkút turisztikai vonzereje elsősorban környékének szépségében rejlik, amelyek az értékét csökkenti a jelentős számú és nagy kiterjedésű egykor volt rekultiválatlan bányaterület.

  

Bódé-Csinger

  

A lakások száma a Belváros után itt a legmagasabb – elsősorban az itteni lakótelepeknek köszönhetően – azonban ezek száma a 2000-et sem éri el. Ennek ellenére Bódé-Csinger falusias jellegét, külvárosi mivoltát a mai napig megtartotta. Korösszetétele viszonylag kedvezőtlen, az aktív korúak aránya alacsonyabb a városi átlagnál. A foglalkoztatottak alacsony volta leginkább a Csingeren élő lakosokra jellemző, ahol a foglalkoztatottak aránya mindössze 44%, míg Bódé aktív korú lakosságának 61,7%-a volt foglalkoztatva 2001-ben. Magasabb arányú felsőfokú népesség a városrésznek csupán kisebb tömbjeiben találhatóak, a város nagyobb részére inkább az alacsonyabban iskolázottak túlsúlya jellemző. A városi székhelyű gazdasági szervezetek ágazati megoszlásában a szolgáltatások szerepe nagyon alacsony, a jelenlévő iparterületnek köszönhetően azonban az ipar szerepe magas, a vállalkozásoknak közel felét adják.

 

Tósokberénd

 

A városrész korbeli összetétele igen előnyös képet mutat, ugyanis az aktív korúak aránya Ajka egészében itt a legmagasabb. A városrész képzettségére és foglalkoztatottságára az átlaghoz közeli értékek jellemzőek. A városrész szociális helyzetére ugyancsak a város egészét jellemző átlagértékek jellemzőek, azoktól nagy eltérés nem tapasztalható. Az 1000 főre jutó vállalkozások száma a nagyszámú itt székelő gazdasági szervnek köszönhetően megközelíti a városi átlagot, a kisvállalkozások számának népességarányos mutatója azonban kevesebb, mint ami a város egészét jellemzi. A MAL Zrt. Timföldágazatának termelése során nagy mennyiségben vörös-iszap veszélyes hulladék keletkezik, amelyet lerakással ártalmatlanítanak Tósokberénd városrész határában. Ezeket már részben rekultiválták, de továbbra is sok maradt még rekultiválatlan. 

 

Ajkán a zöldfelület teljes területe 94,2 ha, melynek 85%-át közparkok alkotják. A pihenésre, szórakozásra, testedzésre szolgáló zöldfelületek aránya a városban 9%. A közjóléti erdők aránya az összes zöldfelülethez képest 6 %. A zöldfelületek a város belterületének 3,94%-át teszik ki. A zöldfelületek közül kiemelkedő jelentőségű a belvárosban található Városliget, amely üdítő színfoltja az iparvárosnak.

 

Infrastruktúra

 

Ajka város villamosenergia ellátását az E.ON Észak-dunántúli Áramszolgáltató Zrt. végzi.  A város és kb. 30 km-es sugarú körzetét az Ajka 120/35/20 kV-os alállomásról látják el villamos energiával. A Városban a távhőszolgáltatás 1968-ban indult. Ajkán 7000 lakás és 3500 lakás egyenértéknek megfelelő, ill. 364 egyéb, nem lakossági felhasználó veszi igénybe a távhőszolgáltatást. A 7000 távhővel ellátott lakásban a város lakosságának megközelítően 70 %-a él. A távhővel ellátott épületek száma 298, amelyből 231 lakóépület, ezek mind a Belvárosban találhatóak. Ajka város földgázellátó rendszere 1972-ben épült meg a timföldgyári egyedi beruházás kiegészítő létesítményeként. A városi összfogyasztás vonatkozásában a legnagyobb fogyasztást a nagyüzemek ipari jellegű fogyasztásai jelentik. A földgázfűtés a családi házas területeken jellemző (A Belvárosban, mint említettük távfűtés van). A települést a gázenergiával E.ON Közép-dunántúli Gázszolgáltató Zrt látja el. A 100 főre jutó gázfogyasztók száma jóval alacsonyabb, mint megyei és országos szinten, noha 1997 óta közel öt százalékponttal emelkedett városi aránya, azonban még mindig nagymértékben elmarad az országos értékektől. Ajka város vízellátását és szennyvízkezelését a Bakonykarszt Víz- és Csatornamű Zrt. biztosítja. A közüzemi ivóvízhálózat kiépítettsége 100%-os, hossza 81 km. A szennyvízhálózatra kötött lakások aránya 99%-os, 48 km hosszúságú hálózattal. Ajkán 100%-osan kiépült a telefonhálózat, az internet hozzáférés lehetősége teljesen megoldott a Belvárosban és Bakonygyepes - Ajkarendek városrészben, részlegesen megoldott Tósokberénden és Bódén, teljesen hiányzik Padragkút városrészben.

 

3.       Gazdasági jellemzők

 

A város legnagyobb gazdasági erejű vállalkozásai leginkább az ipar területén tevékenykednek. A város rendszerváltozás előtti ipari berendezkedése nagymértékben megváltozott, az akkori nagyipar helyébe új, modernebb ipari formák települtek. A város teljes iparának jelentős foglalkoztatási szerepét mutatja, hogy 2001-ben az összes foglalkoztatott 53%-az az iparban dolgozott. A jelenlegi ipar elsősorban az alumíniumgyártás, a könnyűfémöntés, gépjármű- és gépjármű-motorgyártás, elektronikai alkatrész-gyártás, illetve üvegipar területén tevékenykedik. A nagyipari üzemek között mindenképpen meg kell említenünk a MAL (Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi Zrt.) timföldgyárát, ahol hidrát és timföld termékeket, valamint alumínium öntészeti ötvözeteket gyártanak. Ezek nem csupán hazai, hanem külpiaci igényeket is kielégítenek, így az ajkai timföldgyártás nem csak országos, hanem nemzetközi szerepet is kölcsönöz a városnak. Az Ajka Kristály Kft.-ben készülő háztartási finom öblösüvegek, valamint díszműüvegek és porcelánok 96%-át exportra termelik. Külpiaci szerepköre tehát igen jelentős, amelyet erősít az a tény, hogy az országban csak itt foglalkoznak ilyen magas színvonalú üvegipari használati-, illetve dísztárgy termék előállításával. A város ipara az autóiparhoz kapcsolódó beszállítói ipar tekintetében is jelentős, nemzetközi szinten is. A Le Belier Magyarország Formaöntöde Zrt. francia tulajdonú vállalatnak ajkai telephelye már jelenleg is számos európai személyautó gyártását segíti alkatrészek gyártásával, ez pedig várhatóan a jövőben tovább fog növekedni, a tervek szerint ugyanis az ajkai gyár fékalkatrészekre fog specializálódni, amely az ilyen berendezések gyártása területén európai központtá válna.

 

 

Fontos elmondanunk, hogy az ipari szegmens megújulása mellett a kereskedelmi szektor jelentős visszaesést szenvedett el. Nagy gond, hogy a termeltetés, a helyi felvásárlás és a kereskedelem között nincs kapcsolat, ezért a kereskedelmi ügyleteknek nincs élénkítő hatása a helyi gazdaságra. A Pólus-Coop Kereskedelmi és Ipari Zrt. ugyan a legnagyobb foglalkoztatók között van, azonban rajta kívül nincsen olyan cég a városban, amely térségen belüli termeltetéssel is foglalkozna. A helyi gazdaság mai állapota negatívan hat a fogyasztásra.

 

A nagykereskedelmi vállalatok és a kereskedelmi üzletláncok hiánya miatt a térség határai szűkké váltak, mert Ajka körül nem alakult ki egy tágabb térség, s a körülötte lévő települések csak korlátozottan tekintik Ajkát a térség kereskedelmi központjának.

 

A városban 2005-ben összesen 1872 vállalkozás működött, ebből 1528 jogi személyiség nélküli (82%), jogi személyiségű pedig 344 (18%). A kistérségben és a megyében ezek az arányok hasonlóak, csupán egy-két százalékpontos különbözőségek vannak. Az 1872 vállalkozásnak 64%-a egyéni vállalkozás, amely az országos átlaggal összehasonlítva ez igen nagy arány, azt több mint tíz százalékponttal haladja meg, bár Veszprém megye hasonló adatánál alacsonyabb. Ezek az adatok mutatják a város gazdasági helyzetének legfőbb gondját, hogy a megfelelően tőkével rendelkező középvállalkozások csekély számban vannak jelen városi gazdaságban.

 

 

A kiskereskedelmi üzletek száma az elmúlt 10 évben változott jelentős mértékben. A kiskereskedelmi üzletek számában 1999-ben volt egy nagyobb emelkedés, azóta azonban számuk nagyjából stabil maradt. Ezzel szemben az egyéni vállalkozások által üzemeltetett kiskereskedelmi üzletek száma folyamatosan csökkenő tendenciát mutat 1999 óta, aránya azonban még mindig meghaladja az országos átlagértéket.

 

A város turisztikailag nem jelentős település, vonzóereje, kínálata csekély. A városban jelenleg az élményfürdő és uszoda, a bányászati múzeum és őslénytár, az Ajka Kristály Múzeum és az Ajkai Üveggyár a legfőbb idegenforgalmú húzótényezők, illetve a környéki természeti értékek, mint a Somló-hegy, a Széki-tó, a Lőrentei-tó, Szentgáli-tiszafás, vagy a Városlőd-Magyarpolány kirándulóhelyei. A városba érkező vendégek átlagosan csupán 2,1 napot tartózkodnak a városban (országos, illetve megyei szinten megközelíti, illetve meghaladja a három napot is), ami szintén a turisztikai szolgáltatások és attrakciók csekély voltára hívja fel a figyelmet.

 

A megye kiugró adatát természetesen nagymértékben befolyásolja a Balaton közelsége, azonban az a tény, hogy a megye többi, nem Balaton-parti városa is általában véve nagyobb vonzóhatást tud kifejteni a turistákra.

 

4.       Demográfia

 

A város állandó népességszáma 2007-ben 31805 fő volt, népsűrűsége 329 fő/km2 (2006-os adatra vetítve). Népességszáma alapján a megyében Veszprém és Pápa után a harmadik helyen áll. A népesség száma 2006-ig közel 3000 fővel csökkent. Ez a csökkenés nem csak Ajkára, hanem szűkebb-tágabb környezetére is jellemző volt: az Ajkai kistérség népességszáma a központhoz hasonló mértékben, közel 3000 fővel csökkent, és ez a népességcsökkenés Veszprém megye egészére is jellemző volt: 10 év alatt majd 10000 fővel csökkent a megye lélekszáma. A népesség csökkenésének egyik okaként a természetes szaporodás visszaesése jelölhető meg. Ugyan a város természetes csökkenése alacsonyabb, mint kistérségében valamint megyéjében, illetve alacsonyabb az egész ország hasonló értékénél, azonban dinamikáját tekintve az elmúlt 10 évben változatlanul negatív. Emellett azonban Ajkára jellemző egy kettős folyamat; egyfelől egyre többen érkeznek a szomszédos településekről Ajka felkapottabb településrészeire, másfelő azonban – az adatok alapján – feltételezhető egy ellenirányú folyamat is, amely a városi lakosság környező településekre való költözését valószínűsíti. A város népességmegtartó ereje emiatt fejlesztésre szorul, a leromlott városi környezet, a város vonzerejének bizonyos hiányosságai mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a város már évek óta a migrációs mozgások kibocsátójaként szerepel a településhálózatban. A migráció, a természetes szaporulat negatív volta a lakosság összetételében is megmutatkozik: a fiatalkorúak aránya jóval alacsonyabb környezetéhez, valamint az országos arányhoz képest. Az elmúlt 10 év során ráadásul ebben hatalmas változás következett be. 1997 óta a fiatal- és időskorúak aránya ugyanis helyet cserélt egymással, a 10 évvel ezelőtti 20% fölötti fiatalkorú-arány 2006-ra 16,5%-ra csökkent, míg az időskorúak 16%-os aránya 2006-ra majdnem 5 százalékponttal emelkedett.

 

A népesség elöregedése emiatt nagymértékben érinti a városi lakosságot, jóval nagyobb mértékben, mint ami a környező területszintekre, illetve az ország egészére jellemző. Azok folyamatai ugyan hasonlóak Ajkáéhoz, dinamikájában azonban elmaradnak attól.

 

A lakosság etnikai összetételében az egyes kisebbségekhez tartozók aránya elhanyagolható. Nagyobb arányban csak a németek (1,8%), a románok (0,4%), illetve a magukat romának (0,3%) vallók aránya említhetők meg, a többi kisebbséghez tartozók aránya elhanyagolható a városban.

 

5.       A munka világa

A foglakoztatási helyzet javítására jelentős erőfeszítések történtek. Ezek egyike az Új Atlantisz Ipari Park, amely elsősorban a járműipar, a fémszerkezetgyártás, a fémmegmunkálás, az elektronika, a csomagolástechnika területén teremtett munkahelyeket. A város legjelentősebb privát szférabeli foglalkoztatói a Pólus-Coop Kereskedelmi és Ipari Zrt., az Ajka Kristály Üvegipari Kft., az Ajkai Elektronikai Gyártó és Szolgáltató Kft., illetve a Le Belier Magyarország Formaöntöde Zrt., a MAL Zrt., a Payer Kft., a Potte & Potthof Bt. amelyek egyben a város legnagyobb árbevételt produkáló vállalkozásai közé is tartoznak (Mellettük az Önkormányzat is jelentős foglalkoztató). A városvezetés nagy figyelmet fordít nem csupán a város, hanem környezetének munkahelyteremtésére is.

 

A városban alacsony a legmagasabban képzettek aránya, illetve ugyancsak alacsony a középfokú végzettségűek aránya is. Így a város munkaerő-kínálata szegényesnek tekinthető, elsősorban az alacsonyabb hozzáadott értéket képviselő ágazatok számára nyújt keretet, ami mindenképpen fejlesztendő, átalakítandó, ha a jelenleginél magasabb színvonalú gazdasági ágazatok megtelepítését kívánja megvalósítani a város.

 

6.       Egészségügyi ellátás

 

A kistérség kórháza az Ajkán található Magyar Imre Kórház 12 egészségügyi szakterületen nyújt ellátást.

 

Városi Önkormányzat Magyar Imre Kórház-Rendelőintézet, Ajka

Összes aktív ágyszám

Összes krónikus ágyszám

Belgyógyászat és társszakmák

50

0

Sebészet és társszakmák

29

0

Traumatológia

52

0

Szülészet-nőgyógyászat

35

0

Csecsemő-, gyermekgyógyászat és PIC

33

0

Fül-orr-gégészet

0

0

Szemészet

9

0

Ideggyógyászat és stroke ellátás

30

0

Intenzív ellátás

6

0

Fertőző betegellátás

20

0

SBO

8

0

Krónikus ellátás

0

124

Rehabilitáció

0

55

Ápolás

0

0

Összesen

272

179

 Ajka, Magyar Imre Kórház ágyszámának adatai (2008)

 

 

A városban a kórházi ellátás mellett 13 háziorvosi rendelő 11 háziorvossal és 2 üzemorvossal, 8 gyermekorvosi rendelő 8 gyermekorvossal, 6 fogászati rendelő 6 fogorvossal és egy orvosi ügyelet működik.

 

Az ajkai lakosok nemcsak helyben kaphatnak egészségügyi ellátást, bizonyos területeken Veszprém illetve Fejér megye más egészségügyi intézményeihez is fordulhatnak. Ezeket az intézményeket foglaltuk össze az alábbi táblázatban:  

 

Veszprém megye

Veszprém, Veszprémi Csolnoky F. MKh. Ri.

Bőr- és nemibeteggyógyászat, Ortopédia, Onkológia, Reumatológia, Pszichiátria, Haematológia, Érsebészet, Stroke, Nephrológia, PIC, kardiológia, Alkohológia, Drogellátás, Addiktológia

Farkasgyepű, M. Tüdőgyógyintézet

Tüdőgyógyászat

Pápa, Gr. Eszterházy KH. Szakamb.

Fül- orr- gégegyógyászat, Urológia

Tapolca, Dr. Deák J. Kh. Gyógy barlang Kht.

Ápolás

Fejér megye

Székesfehérvár, Szt. György M.Kh

Idegsebészet, Gyermeksebészet

 

Ajka város lakosságának a Közép-dunántúli Régióban igénybevett kórházi szolgáltatásai

2008.

 7.       Szociális ellátás

 A szociális ellátás fő formáinak több mint felét a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás, illetve a közgyógyellátási igazolvány teszi ki. Ezeket követi a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény, illetve a súlyosan mozgáskorlátozott személyek közlekedési támogatása. A fennmaradó hányad a rendszeres szociális segélyen, lakáscélú támogatáson, rendszeres gyermekvédelmi támogatáson, illetve időskorúak támogatásán oszlik meg. Az országos értékekhez képest a szociális ellátás összetétele Ajkán azonban másképpen alakul. Míg a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás és a lakáscélú támogatás országos szinten jóval alacsonyabb hányadát teszi ki a szociális támogatásoknak, addig a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény, illetve a rendszeres szociális segély lényegesen nagyobb szeletet képvisel az országos arányokban, mint a vizsgált városban.

 

Kedvezmény/támogatás formája

Ajka

Ország

Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás

26,3

14,4

Közgyógyellátási igazolvány

25,7

25,8

Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény

16,3

25,2

Súlyosan mozgáskorlátozott személyek közlekedési támogatása

11,6

12,9

Rendszeres szociális segély 2006.07.01-től

6,1

9,1

Lakáscélú helyi támogatás

5,7

0,6

Rendszeres szociális segély 2006.06.30-ig

4,1

9,0

Rendszeres gyermekvédelmi támogatás

3,9

2,4

Időskorúak járadéka

0,3

0,4

Kiegészítő gyermekvédelmi támogatás

0,0

0,1

 

A szociális ellátás főbb formáinak megoszlása (%)

 2006.


 

 

Az időskorúak szociális ellátását 2006-ban 2 nappali intézmény biztosította, amelyek a belváros területén találhatóak. Ezek összesen 90 férőhelyjel rendelkeztek. További 3 intézmény működött ebben az évben időskorúak otthonaként 102 férőhelyjel. Tartós bentlakásos és átmeneti elhelyezést nyújtó intézményként 4 intézmény működött a vizsgált évben, az ellátást igénylő gondozottak száma pedig 117 fő volt.

 

 

A nappali ellátást nyújtó idősek klubjainak kihasználtsága, illetve a tartós bentlakásos és átmeneti elhelyezést nyújtó otthonok kihasználtsága a városban 100%-os, illetve az utóbbi esetében kicsit meg is haladja. Új ellátóhelyek kialakítása lenne tehát indokolt, hogy a felmerülő igényeket mind teljesebben ki tudják elégíteni.

 

 

A szociális ellátás adatai (%)

 2006.

 

Az Önkormányzat szociális feladatainak ellátására működtet Családsegítő és Gondozási Központot, feladat átadási szerződést keretében gondoskodik: fogyatékosok nappali ellátásáról, hajléktalanok átmeneti szállásáról, idősek otthonáról, családok átmeneti otthonáról, időskorúak gondozásáról, idősek klubjáról, szociális étkeztetésről és házi segítségnyújtásról.

Az Önkormányzat előirányozza azt is, hogy az állás nélküliek számára közcélú-, közhasznú- és közmunkát biztosítson, elsősorban a rendszeres szociális segélyben részesülő személyeknek, elősegítve ezzel a családok anyagi- és életkörülményének javulását. Több közmunka program is megvalósult az elmúlt 5 évben ilyen céllal.

 

8.       Oktatás-nevelés

 Ajkán az óvodás korú gyermekek száma 857 fő, ebből 804 fő  helyben lakó és 53 fő jár be más településekről. Az óvodába beíratott gyermekek száma Ajkán alacsonyabb, mint a megyei és országos értékek, aminek hátterét elsősorban a fiatalkorúak alacsony aránya adja. Emiatt a város óvodáinak kihasználtsága 85% körüli, tehát igen alacsony, különösen akkor, ha az országos 93%-os kihasználtsághoz hasonlítjuk.

Ajkán 3 általános iskola működik: a Borsos Miklós Általános Iskola, Vörösmarty Mihály Általános iskola és Simon István Általános Iskola. A Borsos Miklós Általános Iskola a Kossuth Lajos, Eötvös Loránd és Mikes Kelemen Általános Iskolák összevonásával jött létre. Az ajkai általános iskolai tanulók létszáma 1671 fő, amelyből helyben lakó 1241 fő és bejáró 430 fő. A környező településekről, 110 tanuló tömegközlekedéssel és 54 fő egyéb módon jár be az oktatási intézményekbe. Ajka a kistérség oktatási központja is - a térség településeiről közel 1500 általános és középiskolás, valamint felsőfokú képzésben részt vevő diák utazik naponta tanulni a városba -, amit a város általános-és középiskolai kapacitásának jelentős kihasználtsága is mutat (az általános iskolai tanulók száma a korcsoportos népességhez viszonyítva közel 105%, a középiskolai tanulók száma a korcsoportos népességhez viszonyítva közel 162%).

 

Ajka településen található megyei fenntartású középiskolák és profiljaik

 

Név

Profil

Szent-Györgyi Albert Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium

Szakközépiskolai képzés: v

- vendéglátó szakmacsoport

 -szociális szakmacsoport

 

Szakiskolai képzések:

pincér, szakács, cukrász, pék-cukrász, szociális gondozó-ápoló, falusi vendéglátó;

 

Akkreditált felsõfokú szakképzés:

csecsemõ- és kisgyermeknevelõ -gondozó;

Bródy Imre Gimnázium, Szakközépiskola és AMI

Gimnázium; zeneiskola

Számviteli szakügyintéző (OKJ) képzés

Bercsényi Miklós Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium

Szakközépiskolai képzések: Kereskedelem-marketing, Vendéglátás-idegenforgalom, Környezetvédelem- vízgazdálkodás

 

Szakiskolai képzések:

- kõműves, festõ-mázoló és tapétázó, ács-állványozó

- vízvezeték- és vízkészülék szerelõ, központifűtés- és csőhálózat szerelő, hegesztõ

- élelmiszer- és vegyiáru-eladó, műszaki cikk eladó, ruházati eladó

- pincér

- villanyszerelõ

- épületasztalos

 

Technikusképzés:

-          Kereskedő

-          Vendéglős

-          Víz- és szennyvíztechnológus

 

Bánki Donát Szakképző Iskola és Kollégium

Technikusképzés:

- gépgyártás-technológia

- elektronika

- gépészet/fémtechnika

- informatika

- közlekedés

- közgazdaság

 

Akkreditált felsőfokú szakképzés:

-          Műszaki informatikai mérnökasszisztens

-          Logisztikai menedzser­asszisztens,

-          Gépipari mérnökasszisztens

Molnár Gábor Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény

Szakiskolai képzés:

- Fémtömegcikk-gyártó

- Parkgondozó

- Varrómunkás

- Papírfeldolgozó

 

A városban nem folyik főiskolai, illetve egyetemi szintű oktatás, így a városban ilyen formájú képzésben résztvevők száma nulla.

Az ajkai kistérségben nincs olyan oktatási intézmény, amely az általános iskolát el nem végzett felnőttek oktatásával foglalkozik. Felnőttképzés és iskolarendszeren kívüli képzés az alábbi intézményekben folyik:

·         Szent-Györgyi Albert Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium

·         „Kristály-völgy” Terület- és Vidékfejlesztési Egyesület

·         Ajkai Szent-Gyögyi Albert Szakközépiskoláért Alapítvány

·         Aurum Oktatási Központ Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság

·         Bánki Donát Szakképző iskola és Kollégium

·         Bercsényi Miklós Szakközépiskola és Szakiskola

·         Delcam Hungary Számítógépes Tervező, Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság

·         Delta Computer 2002. Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság

·         Humanor 2006. Oktató, vezetési Tanácsadó Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság

·         MCS Computer Számítástechnikai Korlátolt Felelősségű Társaság

·         Önfejlesztő iskolák Egyesülete

·         Szalai Nyelviskola Oktató és Fordító Betéti Társaság

 

Az Önkormányzat területén működő közoktatási intézményekben az akadálymentesítés kiépítése még nem történt meg teljes körűen. A településen található óvoda- és iskolaépületek infrastruktúra felújításra és akadálymentesítésre szorulnak.

 

 

Ebben a fejezetben röviden bemutattuk Ajka városát és térségének jellegzetességeit. Képet adtunk a város történelmének alakulásáról, népességéről, a munka világáról, s ami témánk szempontjából kiemelten fontos – az általános – és középiskolás fiatalok életét meghatározó területekről - iskolákról, a szabadidő hasznos eltöltésének lehetőségeiről, a fiatalok által kedvelt programokról, szórakozóhelyekről. Ezek az ismeretek adták hátterét kutatásunknak, melynek tapasztalatait, közvetlen eredményeit a következőkben mutatjuk be.



[1] A „Helyzetkép” c. fejezet elkészítéséhez felhasználtuk a www.ajka.hu adatait, ill. a Közép-Pannon Regionális Fejlesztési Zrt. - EX ANTE Tanácsadó Iroda által készített „Ajka Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája” c. dokumentumot. A város gazdasági, demográfiai, településszerkezeti, stb. jellemzőiről bővebben a jelzett tanulmányban.