Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


2010.12.16

Cselekvési prognózisok

 

Mások magatartásának megítélését követően arra kértünk válaszokat a fiataloktól, hogy mennyiben valószínűsítik későbbi életük során bizonyos magatartásformák gyakorlását – az egészségi állapotot befolyásoló pozitív és negatív hatásúakat egyaránt. A pozitív életvezetési értékek követését már elemeztük az egészséges életmód híveinek arányát leíró fejezetben. Most a negatívnak ítélt viselkedésmódok lehetséges jövőbeni követését vizsgáljuk meg – a szerhasználat kivételével.

 

Napi tíz cigarettát el fogok szívni – válaszolta a 14 évesek 9%-a, és a 16 évesek 23%-a – ők már valószínű alkalmi vagy rendszeres dohányosok. Várhatóan ennél valamivel többen válnak rendszeres dohányossá, de még nem kísértette meg őket a kortárshatás, vagy a felnőtté, önállóvá válás kifejezésének vágya.

Érdekes válaszok érkeztek a törvények betartásának jövőbeni vállalására. A meghatározás pontosan így szólt: „Minden esetben betartom a törvényeket.” Nehéz meghatározni a válaszok mögött meghúzódó megfontolásokat, minden esetre tény, hogy a diákok legalább egyharmada (30% illetve 40%) nem gondolja azt, hogy minden esetben törvénytisztelő lesz. Sajnos e válaszok mögötti elképzelések megismerésére nem terjedt ki a lehetőségünk, de talán iskolai tanórán, osztályfőnöki órán érdemes lenne erről beszélni a diákokkal.

 

 

 

 

 

 Az illegális szerhasználathoz kapcsolódó attitűdök, szándékok és megfontolások

 

A marihuánás cigaretta kipróbálását helytelenítő, illetve nem helytelenítő diákok százalékos megoszlása évfolyamonként (%)

 

 

„Nem helyteleníti” a marihuána használatát

„Helyteleníti”, vagy „nagyon helyteleníti” a marihuána használatát

8.évf. iskolások

14%

82%

10. évfolyamos diákok

29%

66%

Együtt összesen

23%

72%

 

A marihuánás cigaretta kipróbálását valószínűsítő diákok aránya évfolyamonként*.

 

Biztosan nem akarja kipróbálni

Valószínű, hogy kipróbálja

8.évf. iskolások

66%

10%

10. évfolyamos diákok

57%

23%

Diákok összesen

60%

18%

*a hiányzó válaszok a „nem valószínű” és a „nem tudom” válaszokból adódnak.

 

Konzekvens válaszolónak véljük azokat, akik helytelenítik mások esetében, és maguk sem tervezik a marihuána kipróbálását, illetve akik a kipróbálást nem helytelenítik, egyben maguk is tervezik a szer kipróbálását. Akad szép számmal olyan válaszoló, aki helytelenítő, de maga kipróbálni szándékozó, valamint mások esetében a szerhasználatot nem helytelenítő, de kíváncsi fiatal. Valójában számunkra a diákok (életkortól független) ötöde a fontos, akik tervezik a szer kipróbálását. Ez az arány kedvezőbb eddigi tapasztalatainknál – hiszen hasonló nagyságú településeken ennél valamivel kedvezőtlenebb arányokat mértünk.

 

A szerhasználathoz kapcsolható attitűdök

 

Az illegális szerek használatához nem csak információk, hanem hiedelmek is köthetők – a tájékozatlanság vagy éppen a téma iránti érdektelenség miatt. A következő állítások esetében az egyes vélekedések mögött el lehet különíteni a szerhasználat külső és belső okait. A külső okok közé a társadalmi környezet hatását, a társadalmi folyamatokat sorolhatjuk, míg a belső okok között a szerhasználó egyéni akarata, szándékai szerepelnek.

 

A különböző véleményekkel egyetértők aránya évfolyamonkénti bontásban (%)

 

8. évfolyam

10. évfolyam

Bármilyen rossz helyzetbe kerül valaki, a drog nem megoldás

92

90

A könnyű drogok legalizálása csak növelné a fogyasztást.

80

76

Nem a kábítószeres fiatalok a bűnösök, hanem a terjesztők.

53

42

Akinek szilárd hite van, az nem nyúl kábítószerhez.

62

53

A drogozás sokkal veszélyesebb, mint az alkohol vagy a cigaretta.

80

75

Meg lehet érteni, hogy a kilátástalan helyzetben lévő fiatalok a drog felé fordulnak.

22

20

Minden kultúrának megvannak a kábítószerei, csak tudni kell használni azokat.

38

44

A drog olyan, mint a korábbi nemzedékeknek az alkohol.

27

29

A drogozás része a modern szórakozásnak.

19

25

A droghasználatot már nem lehet visszaszorítani.

37

47

Ha valaki csak a könnyű drogot próbálja ki, akkor sincs már visszaút.

37

28

Ha legalizálnák a könnyű drogokat, vissza lehetne szorítani a drogkereskedelmet.

37

32

Keményen kell büntetni a fogyasztókat is, mert csak így lehet visszaszorítani a drogozást.

71

69

Csak az igazán kemény drogot nem szabad kipróbálni.

18

28

Felesleges annyi pénzt költeni elvonókúrákra, a drogosok megérdemlik a sorsukat.

26

32

 

Ezeket az állításokat több esetben megmutattuk szociológus hallgatóknak, drogszakembereknek azzal a kéréssel, hogy csoportosítsák azokat az „itemeket”, amelyekkel egyetértőket a szerhasználat szempontjából védettnek illetve veszélyeztetettnek valószínűsíthetünk. Minden esetben konzekvensen ugyanazokat az állításokat választották ki. A vizsgált korcsoport esetében ez a konzekvens ítélkezés nem jellemző, vagyis a 14-16 évesek gondolkodásában megférnek egymással ellentétes vélemények is. Ami azonnal szembetűnő, az a növekvő tolerancia az idősebb évfolyamosok körében a szerhasználat iránt és a marihuána használatához kötődő csökkenő veszélyérzet.

 

Nézetkülönbség mutatkozik az alkalmi szerhasználat veszélyességének megítélésében is. A nyolcadikosok fatalistábbak, vagyis sokuk gondolkodásában jelen van az ítélet, amely szerint az egyszeri szerhasználatot követi a problémás szerhasználat – „nincs visszaút”.

 

A marihuána veszélytelenségével a 16 évesek csaknem egyharmada egyetért, mely szerint, „csak az igazán kemény drogokat nem szabad kipróbálni, a marihuána nem tartozik ezek közé.” Ennél az állításnál a legnagyobb a két korcsoport közötti véleménykülönbség. Egységesen, mindkét csoportban jellemző az a vélemény, hogy keményen kell büntetni a szerhasználókat.

 

A szerhasználat szempontjából védettnek illetve veszélyeztetettnek minősült diákok az ajkai iskolákban tanulók körében

 

A kérdőív első blokkjában az egészségkárosító magatartásformákat, többek között az illegális szerek kipróbálását elítélők és azt tolerálók különböztethetők meg. A második blokkban saját terveikről, saját jövőképükről nyilatkoztak a diákok. Arról, hogy vajon élni fognak bizonyos egészségkárosító magatartásokkal, vagy éppen az egészséges életmód elkötelezett híveiként megőrzik jelenlegi (feltételezhető) szermentességüket. A harmadik blokkban pedig karakteresen elkülönülnek a szerekkel és szerhasználókkal kapcsolatos ellentétes vélemények.

A szerhasználat szempontjából védettnek tekintjük azokat a fiatalokat, akik helytelenítik a marihuána kipróbálását, biztosak benne, hogy nem próbálják ki a marihuánát és az egészséges életmód elkötelezettjei. A szerhasználathoz kapcsolható attitűdjeiket a megoldás tekintetében a „rendpárti attitűdök”, valamint a szerhasználók iránti intolerancia jellemzi („felesleges pénzt költeni a kezelésükre”, „keményen kell büntetni a fogyasztókat is”, „a könnyű drogok kipróbálását követően nincs visszaút” – állítás-csokor valamelyikével egyetértők).

Veszélyeztetettnek azokat tekintjük, akik tervezik (vagy talán már ki is próbálták) a marihuánát, nem helytelenítik mások szerhasználatát, toleránsak a szerhasználókkal illetve veszélytelennek tartják a marihuána használatát. („minden kultúrában jellemző a szerhasználat”, „része a modern szórakozásnak”, „már nem lehet visszaszorítani”, „a legalizálás a drogkereskedelmet felszámolná” – állítás-csokor valamelyikével egyetértők).

A köztes névvel ellátott csoportba kerültek sorsa - külső hatás vagy belső kényszer következtében - mindkét irányba elindulhat, egyelőre egyik csoportba sem sorolhatók, mert válaszaik nem koherensek.

 

Fontos hozzátennünk azt, hogy a 14 évesek védettségének - veszélyeztetettségének megítélése a kérdőív kérdéseire adott válaszok alapján igen rizikós, még akkor is, ha valamelyik szer kipróbálását tervezik és igen toleránsak a szerhasználókkal, egyben veszélyérzetük sem jellemző. Igen gyakran ellentmondásos válaszokat adnak, hol a toleráns, hol rendpártinak ítélt véleménnyel értenek egyet. Ennek oka az, hogy ismereteik még hiányoznak, tapasztalataik nincsenek, következtetéseik átgondolatlanok. Tudjuk pontosan, hogy a következő két év alatt gondolkodásmódjuk, attitűdjeik jelentősen megváltoznak, ha nem is olyan mértékben, mint más településen, más iskolákban tapasztaltuk. (Lásd: attitűdkérdések megítélése!). Akiket védettnek minősítünk ebben az életkorban, éppúgy megváltozhatnak, mint akiket már most veszélyeztetettnek minősítettünk, ezért ismételten felhívjuk a figyelmet arra, hogy valószínűségeket mérünk, nem pedig egzakt módon meghatározzuk a jelenlegi vagy későbbi szerhasználók csoportjának nagyságát. 

 

 

A védettség-veszélyeztetettség aránya évfolyamonkénti megoszlásban (%)

 

Évfolyam

védett

köztes

veszélyeztetett

8. évfolyam

60

34

6

10. évfolyam

48

34

18

Összesen  n%

53

34

13

 

Az ajkai fiatalok közül veszélyeztetett minősült diákok aránya kedvezőtlenebb, mint a hasonló nagyságú településeken mért átlag – még ha azt is figyelembe vesszük, hogy a 16 évesek itt túlreprezentáltak. Íme, néhány összehasonlítható adat az eddig vizsgálatokból.

 

 

A veszélyeztetettség-védettség százalékos mértéke Ajkán és a dél-dunántúli régióban, települések szerinti bontásban (%)

 

 

védett

köztes

Veszélyez-tetett

Ajka

n=744

52,5

34,0

13,4

Mohács és kistérség

n=557

56,9

30,8

12,2

Komló és kistérség

N= 636

57,8

31,2

11,0

Pécs

N=3668

50,5

34,9

14,6

Dombóvár és kistérség

N=674

50,7

36,9

12,3

Kaposvár

N= 1821

54,4

35,1

10,5

Szekszárd

N=1445

57,0

33,8

9,1

Paks

N= 512

63,9

28,9

7,2

Siklós

N=258

58,9

32,2

8,9

Teljes dél-Dunántúl

N= 9574

54,1

34,1

11,9

 

A megoszlásokból pontos következtetéseket nem vonhatunk le a különböző városokban élő diákok veszélyeztetettségéről. Ennek oka az, hogy a 14 és 16 évesek eltérő arányban kerültek városonként a mintánkba, így ahol sok nyolcadik évfolyamos válaszolt, ott alacsonyabb természetesen a veszélyeztetettek aránya, s fordítva. Ezért csak városonként és évfolyamonként együttesen érdemes az összehasonlítást elvégezni. 

 

Ami biztos: az ajkai vizsgálatban részt vett diákok fele védettnek bizonyult sajátos analízisünk alapján, míg veszélyeztetetteknek a populáció 13%-a bizonyult. A diákok több mint egyharmada nem sorolható egyértelműen egyik csoportba sem. Vannak, akik azért, mert még hiányoznak ismereteik, vagy eleve nem érdeklődnek a drogtéma iránt, de az is lehet, hogy még nem dőlt el egyértelműen hova kerülnek. Idővel a kortárscsoport hatására veszélyeztetettek lehetnek, de kedvező külső hatásra – esetleg egy sikeres prevenciós program hatására – a védettek közé kerülnek. 

 

Ajkán legalább hat iskolában nem találtunk veszélyeztetett diákot, vagy oly csekély arányban, ami a hibahatáron belül van. (Az elemszámot minden esetben figyelembe vettük.) Ezekben speciális drogprevenciós programok alkalmazása kifejezetten káros lehet, és feleslegesen bumeránghatással párosulhat. (Ezek: 3,4,6,7,8,12) Két iskolában átlag feletti (2,9) a veszélyeztetettek aránya. Az eddigi vizsgálatok során mért legmagasabb érték 34%-os volt, ezt az ajkai iskolák diákjai csak megközelítik.

 

Érdekes összefüggést mutat a szerhasználat iránti védettség és az egészségtudatosság, valamint a szexualitás iránti érdeklődés mértékének kapcsolódása. Ez igazolja azt, hogy a droghasználat szempontjából veszélyeztetettnek bizonyultak „érettebbek”, de főként kevésbé „egészségtudatosak” mint társaik. Vagyis az ártalmak esetükben jellemzően kummulálódnak.

 

 

„Biztosan nem iszom és nem cigizek a jövőben” választ adók

„A szex nagyon érdekel” választ adók

Védettek

31%

48%

Köztesek

21%

60%

veszélyeztetettek

9%

79%

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A védettnek illetve veszélyeztetettnek bizonyult diákok aránya az Ajkán működő iskolákban, iskolánkénti bontásban (%)

 

Iskola kódja

védett

köztes

Veszélyez-tetett

1

41

43

16

2

47

34

20

3

54

39

7

4

50

43

7

5

58

28

14

6

77

23

0

7

53

43

5

8

65

32

4

9

45

34

         21

10

53

33

13

11

65

25

10

12

50

38

12

átlagosan

52

34

13