Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


A játékszenvedélyről

 

Kiút a szenvedésből – a játékfüggőségről őszintén

 

            Sokféle szenvedély létezik, hiszen mi emberek is sokfélék vagyunk. Ebből az következik, hogy a szenvedély szóról mindannyiunknak más és más jut az eszébe. Az ajkai Kábítószerügyi Egyeztető Fórum jelen esetben a játékszenvedély témáját választotta, mégpedig két olyan fiatal férfi előadásában, akik leginkább érintettek e témában. A prevenciós hét alkalmából ezúttal a Névtelen Szerencsejátékosok Közösségétől érkeztek a meghívott vendégek. A rendezvényre a Nagy László Városi Könyvtár és Szabadidőközpont színháztermében került sor április 25-én. A hallgatóság középiskolai diákokból és az őket kísérő tanárokból állt. Az érdeklődés nagy volt, a diákok feltehették a bennük felmerülő kérdéseket, melyre az előadók igyekeztek kimerítő válaszokat adni.

             A közhiedelemmel ellentétben a játékfüggőség betegség, és nem jellemhiba. Természetesen ez a többi függőségre is igaz. Gyakori, hogy könnyen lenézzük és elítéljük ezeket az embereket, persze csak addig, amíg mi magunk bele nem kerülünk egy hasonló helyzetbe. És ha ez betegség, akkor gyógyítani kell, vagyis segítséget kell kérnünk a szakemberektől. És a sorstársainktól.

 Az előadók közvetlen stílusban, a fiatalok nyelvén szóltak a jelenlévőkhöz. Nyitottságuk és őszinteségük mindenkit figyelemre késztetett. A saját életükön keresztül mutatták be a szenvedélyükhöz vezető utat, és azt is, hogyan sikerült abból kilábalniuk. Beszéltek a Névtelen Szerencsejátékosok Közösségéről és a Felépülési Programjukról.

 Az előadóktól megtudtuk, hogy a játékfüggőség kezdeti szakaszában még a pénzkereset a motiváció. Hiszen a pénz egy eszköz, amivel könnyebbé tehetjük az életünket. Ez még önmagában nem is baj. A problémát az okozza, ha valaki nem tud leállni, ha szinte állandóan erős késztetést érez arra, hogy folytassa az általa választott szenvedélyt. Jellemző, hogy rendszeresen elkártyázza a havi keresetét, a családja kosztpénzét, az összes tulajdonát, esetleg mások tulajdonát. Egyszóval mindent, ami mozdítható, eladható, bármit, amit pénzzé lehet tenni. Eljut arra a pontra, hogy azért van szüksége több pénzre, hogy többet tudjon költeni is. A függő számára már nem a pénznyeremény a fontos, sőt, egyáltalán nem fontos. Ilyenkor addig játszik, amíg van miből. És ha már nincs, az is csak egy ideig akadály, mert megszerzi újra és játszik tovább. Nem riad vissza a lopástól, a csalástól, a sikkasztástól, a hazugságtól. Annyi pénzt költ, amennyihez hozzáfér. Ha azelőtt becsületes volt, az már a múlté. Hazudik szemrebbenés nélkül.  Mindig, mindenben, mindenkinek. Hazugság az egész élete. És nemcsak az ő élete fog hazugságból állni, hanem az egész családjáé. Magával rántja őket is, vagyis az ő életüket is tönkreteszi a sajátjával együtt. Miután szétzúzta a világát, magára marad. Pokolian szenved attól, amit tett, tudja, hogy nem volt helyes – ezért megpróbál változtatni rajta. Eldönti, hogy soha többé nem hozza ilyen helyzetbe sem a körülötte élőket, sem pedig önmagát. De nem sikerül. Elhatározása egyre csak kudarcba fullad. Kétségbeesve keresi a kiutat. Érzi, hogy nincs tovább, hogy már mindent elveszített, ami valaha fontos volt neki. Elsősorban önmagát. Már rég nem ő irányítja az életét. A szenvedély uralkodik rajta. Eljut lassan a Mélypontra.

 Ekkor sürgősen cselekednie kell. Egy kis szerencsével megtalálja azt a helyet, ahol segítenek rajta. Hiszen már számára is nyilvánvaló, hogy egyedül nem megy. Ha ezt be tudja ismerni, ha képes rá, hogy kimondja, hogy játékszenvedéllyel küzd, hogy problémája van, és szenved a szenvedélyétől – megteszi a legfontosabb lépést. Esélyt ad magának, hogy felépülhessen a betegségéből.

 A játékszenvedéllyel küzdők Felépülési Programja tizenkét lépésből áll, melynek végére a függők elérhetik a lelki békéjüket.

 A gyűléseken szakember nincs jelen, csak a tagok. Beszélgetnek, támogatják és megértik egymást. Reményt és megerősítést kapnak, hogy van kiút a szenvedélyből. Úgy gondolják, hogy ugyan soha nem gyógyulhatnak meg, de a betegségük feltartóztatható. Minden nap gondolniuk kell arra, hogy függők és közösen vívják meg harcukat az élet nehézségeivel szemben. Végre nincsenek egyedül.

             Két bátor és őszinte embert láthattunk a színpadon. Vajon melyikünk merne kiállni és elmondani, hogy élete során milyen súlyos hibákat vétett? Ki meri kimondani, hogy szükségünk van egymás segítségére? A névtelen szerencsejátékosok üzenete, hogy merjünk szembenézni a problémáinkkal. A félelmet is úgy lehet legyőzni, ha szembenézünk vele. Ne a szenvedélyes játékban keressük a kiutat. A megoldás önmagunkban van. Mert ahogy ők fogalmaznak „A játékszenvedély kilencven százalékban személyiség, és csak tíz százalékban maga a játék.”

 

 

Bővebb információk az alábbi címen érhetőek el:

Levélcím: 1447 Budapest, Pf. 535.

Telefon: +36-20-462-83-04

Honlap: www.gamblersanonymous.org

              www.gamblersanonymous.hu

 

e-mail: 

ga@gamblersanonmous.hu

  

Ajka, 2013. április 27.                                                Rücker Éva